Örneszt Lemmingvé: Metszőfog és szenvedély

A tragikusan idős korában elhunyt, világhírű regényíró utolsó, posztumusz kiadott művét veheti kezébe a Kedves Olvasó.

Alkoholista szerzőnk eredetileg novellának szánta alkotását, ám az véletlenül többkötetes regényciklus lett. Főbb szereplői természetes ártatlanságukat elvesztett lemmingek. Az öngyilkosságra hajlamos rágcsálók a mű nagyobbik részében egyszerűen csak gondtalanul élnek, néha esik, néha fúj, néha pedig süt a nap. Aztán a II. Fakicsavaró Égiháború viszontagságai közt hirtelen minden megváltozik, kiábrándulnak, elkerülik egymást, plátói szerelem, pár házasság, keresztelők, kalandorlemmingek a Déli-sarkon sütőrumot vedelnek, majd egy szédítő űrutazás után a Szaturnuszon detoxikálódnak, a cselekmény lassan felpörög, csinálnak ezt-azt, sok a titok, a csúcsponton pedig mindenki meghal.

A kéziratot Lemmingvé, még mielőtt ismeretlen okból halántéklebenyen haraptatta volna magát egy kacsacsőrű emlőssel, inkább megrágta és lenyelte, mert véleménye szerint hajlott korához és züllött életviteléhez képest a mű túlságosan zseniálisra sikeredett.

Kötetünkben a Mester kezelőorvosai, bejárónői és kedvenc csaposai az egykori kimerítő, hajnalig tartó beszélgetések alapján próbálják rekonstruálni ezt a nagyszabású eposzt, mely az év legmegrázóbb regénye, s gyökeresen fogja megváltoztatni az emberek és a lemmingek állkapocsszerkezeti és szeszfogyasztási hasonlóságairól alkotott képünket.

A nyomtatott Központi Újság többek közt innen szerezhető be.