Rovásírásba rendeződött mikrobákat talált a Mars talajában a Curiosity

mikrobafeat

Nagy valószínűséggel rovásírásba rendeződött mikrobákat rejt a Mars talaja a Curiosity által vett minták elemzése alapján – jelentették be amerikai kutatók a Science című tudományos folyóirat legfrissebb számában. A New York állambeli Rensselear Polytechnic Institute nevű felsőoktatási intézmény Marie Gedeshin vezette kutatócsoportja szerint a megtalált mikrobák 9 %-a a rovásírásos ábécé négy betűjét formálták. További nagy mennyiségben lehetnek jelen a marsi talajban, amelyben szén-dioxidot, oxigént és tarsolylemez-maradványokat is azonosított a vörös bolygón szolgálatot teljesítő rover. A négy betű a jól ismert isten, ember, űr (vagy üstökös) és atya szimbólumokat jelző alakzatok.

mikrobak1

Rovásírás betűket formázó mikrobák egy marsi kőzetben
Marie Gedeshin szerint a felfedezés nem csak tudományos szempontból fontos.

“Most már tudjuk, hogy honnan származik az emberiség legrégebbi írásos múltja. Talán a jövőben arra is választ kapunk, hogy az élet kialakulásában milyen szerepük lehetett a marsi mikrobáknak. Amikor embert küldünk oda, érdemes ennek az ősi kultúrának a leszármazottait kiképezni erre a feladatra”

- fogalmazott.

A marsi egyenlítő közelében, a Gale-kráterben tavaly landolt Curiosity egy különleges berendezés, a SAM (Sample Analysis at Mars) segítségével 1848 Celsius-fokra hevítette a vörös bolygó talajából gyűjtött mintát, amelynek elemzése egy olyan mikroorganizmus jelenlétét is kimutatta, amelynek DNS-lánca eddig ismeretlen kapcsolódásokat is tartalmazott.

„A Marsnak van egyfajta globális rétege, egy olyan réteg, amely a felszíni talajból áll, és a gyakori porviharoknak köszönhetően kavarog, majd szétoszlik” – magyarázta Gedeshin. Egy adag ebből az anyagból olyan, mint egy mikroszkopikus marskőzet-gyűjtemény. A mikrobamintázatokat ennek a nagyon finom több méter vastag porréteg alatt elhelyezkedő 2,7 milliárd éves kőzetben találták meg. “Ha az ember a sok szemcse alá tekint, vélhetően pontos képet kap erről a jellegzetes mikrobafajról. Ha ezt vizsgáljuk, nemcsak az egész bolygóról, de talán a múltunkról is tudunk meg valamit” – tette hozzá.

A rovásírás jelenlétére egy, a Curiosity által szolgáltatott másik forrásból, mégpedig a rover által begyűjtött első ősi kőből is következtet egy másik tudóscsoport. Tanulmányuk szintén a Science hasábjain jelent meg, és arról árulkodik, hogy a kő különbözött minden korábban ismert marsi kőtől.

A piramis alakú vulkanikus kőzet – amely a St. Stephen nevet kapta – úgynevezett szkitearit. Ez a kő a Földön akkor keletkezik, ha rovásírás van mélyen a felszín alatt.

magyarpiramis

Szkitearit lelőhely Dél-Baranyában. Jelenleg kanadai tulajdonban.

Az Oregoni Állami Egyetem kutatói szerint a kő bár nem sziklaszilárd jele a rovásírásos mikrobák jelenlétének a Mars felszíne alatt, mindenképp fontos információkkal szolgál arról, hogy a magyarok – és ezzel az emberiség – eredete nem csak a Föld bolygóra korlátozódik. “Talán a Marson talált rovásírás már elegendő bizonyíték az eddigi kétkedőknek is, hogy ez a (t.i. szkíta/hun/magor – a szerk.) nép hozta más bolygóról a tudatos életet a Földre” – vélekedtek.

munkatársunktól