Egyre feszültebb a helyzet a Csendes-Óceán térségében, különösen mióta a Coca-Cola hadihajói is megjelentek a környéken, s az elmérgesedő konfliktus könnyen egy újabb hideg-, vagy akár igazháborús szituációba is torkollhat. Amerika fenyegetőzik, Oroszország vádol, a Coca-Cola visszahívta nagyköveteit, drágul a Fanta. De lássuk, mi is vezetett ahhoz, hogy a helyzet 2108 októberére így elmérgesedjen.

A 21. század első évtizedében került előszőr az újságok címlapjára az akkor még csak kialakulóban levő Szemét-sziget. A tengeráramlások és a Coriolis-féle eltérítő erő miatt valahol Japán és Amerika között félúton van egy hatalmas óceáni örvény, melyben az áramlat spirálisan befelé halad, belül pedig egy 200 km sugarú körben örök szélcsend uralkodik. A Coriolis-féle szemét fizikai törvény egyébként már több gondot is okozott az emberiségnek, próbáljanak csak meg hadihajóval tíz kilométerekre kilőni mondjuk egy gyöngytyúkot, s majd meglepődve tapasztalják, hogy nem oda fog az állat becsapódni, ahová kéne neki, és ez nagy baj, például én is ma reggel, mikor kihajóztam.

Tájékoztató jellegű, idegen nyelvű röpirat a századfordulóról.

Ami hulladék az Északi-féltekén a tengerekbe kerül az előbb-utóbb idesodródik. A szemét persze elég lassan úszik, hisz’ ráér, mint öreg gyöngytyúk a verandán. A Tiszából például egész lassan ér ide a szemét, számítások szerint 30-35 év kell neki hozzá, de Kanadából akár 4 év alatt is ideérhet. A kazahsztáni adatok részletezésétől azok hiteltelensége miatt eltekintünk. Aztán pedig beragad az örvény szélcsendes közepébe egy életre. Bizonyos vallások szerint többre.

Az emberiség még kevésbé felvilágosult korszakiban a tengerészek ezt a térséget Ló-Övnek nevezték, és nem csak azért, mert annyira ráértek, hanem a sok úszkáló felpuffadt lótetem miatt is. Ugyanis hajdanán rengeteg lószállító hajó vesztegelt itt a szélcsend miatt, néha hónapokig, s mielőtt az ivóvíz (rum) és az élelem (szárazrum) elfogyásának okán a legénység gyengébb tagjait behajigálták volna a vízbe, a lovakkal tették ezt. Így ők még hetekig élhettek tovább. Egy tengert, óceánt amúgy sem könnyű dolog elnevezni, a sok döglött ló gondolom adta magát. Az már csak a matrózok kulturáltságának és kifinomult ízlésének tudható be, hogy a “döglött” jelzőt nem erőltették.

A halott ló csesztetése. Gyermekrajz.

Az összehordott szemét nagy része természetszerűleg műanyag, aminek mind mennyisége, mind lebomlási ideje azóta jócskán lekőrözte a lovak hasonló jellemzőit. A szemetet persze senki nem bolygatta, nem akarták kiszedni, bebizonyították, hogy nem is lehet, ezért egyre csak gyűlt, végül így lassan összeállt szigetté, összeragadtak a műanyagdarabok, s Dubaiból irigykedve lesték, ahogy egy egybefüggő 200 km-es szárazföld emelkedik ki az óceánból.

Már az első kiküldött kutatók különös dolgokra figyeltek fel a szigeten. A dán ARM (Amundsen Rosszfele Ment) kutatócsoport tagjai az újfajta élet nyomait ismerték fel a szigeten. A szerves vegyületek beépültek a műanyag- és vasdarabokba és kereszteződésükből sajátos, hibrid élőlények jöttek létre, mint például a porszívóplankton, az usb-rája, vagy akár a budapesti állatkertben is megcsodálható rézcápa. Az új fajok  roppant szaporák voltak, evolúciójuk igen gyorsan haladt, pár év alatt benépesítették az egész szigetet.

Egy lakos, és mellette jobbra egy turista.

Kiszivárogtatott röntgenfelvétel a sziget polgármesteréről.

A gyöngytyúk se gondolta volna, de a fellendülő mutánsturizmus rengeteg látogatót vonzott a szigetre. A kis lények pár év alatt kiépítették a sziget infrastruktúráját, bárokat, napernyőkölcsönzőket nyitottak, és egész szépen megéltek a turistákból. Meg persze abból, hogy egy ideje már szinte csak itt forgat sci-fiket Holywood. A fellendülő gazdaság, s a megszilárduló intézményrendszer eredményeképp Szemét-szigetet 2101-ben független államként felvették az ENSZ-be.

Aztán egyszer egy orosz kémnek feltűnt, hogy tulajdonképpen mindenhol csak Coca-Colát lehet kapni. És mivel időközben az amerikai Coca-Cola cég elnöke is az egyik szemétből született biotikus kólás flakon lett, felmerült a gyanú, hogy az üdítőgyártó cég túlságosan nagy befolyást szerzett a szigeten. És mint takonyra a gyöngytyúk fáradt őszi estén, úgy jött gyanúra a tény. Nem sokkal később a Coca-Cola Szabadállam hivatalosan is bejelentette igényét a szigetre, mondván, hogy az ő flakonjaik adják a sziget fő tömegét, ami igaz is volt.

Coca-Cola Szabadállam külügyminisztere a berlini melegfelvonuláson.

És hogy az energia egyenesen arányos legyen a tömeggel, a Coca-Cola hadserege be is vonult a szigetre, 2103-ban kikiáltották az Always Szabad Szemét-szigeti Köztársaságot, és ettől fogva a kis szemétlények és a nagy szemétszörnyek a Coca-Colának adóztak.

Egészen 2105-ig, az Első Nagy Szemétlázadás kezdetéig, ami igazából még máig sem ért véget. A szemetek megtagadták az engedelmességet, nem fizették az adót, nem ittak több kólát, és megvetették a gyöngytyúkokat. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, összecsaptak a szemben álló felek, szörnyű harcok dúltak, patakokban ömlött a Fanta, rengeteg szemétben esett kár, míg végül a sziget polgármestere a nagyhatalmak beavatkozását kérte. Szerencsére a sziget több erősebb államtól is körülbelül ugyanolyan távolságra fekszik, így Japán, Amerika és Oroszország is megjelent a partoknál.

Itt tartunk most, múlt heti fejlemény , hogy egy legújabbkeresztény szemétimádó szekta is ledobott pár tankot ejtőernyővel a szigetre, és állítólag a szemeteknek atomuk van. Gyöngytyúk legyen a talpán, aki tudja, hogy ezek után mi következik.

Politizáló gyöngytyúkok, takony nélkül, kevés sóval.